Krumlove 

A várkastély

Český Krumlov várkastélya valójában az ország második legnagyobb, közel 40 épületből álló „várnegyede”, amelynél csak a prágai Hradzsin büszkélkedhet hatalmasabb méretekkel. A várat a XIII. század első felében kezdték építtetni Krumlov akkori urai, a Vítkovec-család leszármazottai, majd az eredetileg gótikus várat fokozatosan alakították át reneszánsz kastéllyá a Rožmberkek idején. Az így kialakított fényűző főúri rezidenciát az Eggenbergek tovább formálták; a folyamatosan, még a huszita háborúk idején is bővített épület-együttes a XVI. század végére nyerte el mai alakját, két alsó és két felső udvarával, a kastélykerttel és az előkerttel egyetemben.

A fehérhegyi csata után a barokkosítás ideje következett, majd egyes épületeit a késő-barokk és a rokokó szellemében „öltöztették át”. Ugyancsak ennek az időszaknak köszönhető a világszerte egyedülálló barokk színház létrejötte, melyet a Palást-híd köt össze a kastély főépületeivel. Szinte hihetetlen, de ez volt az utolsó nagyobb építkezés, ettől kezdve a terület nagyjából mai formájában maradt meg. A várkastély legrégebbi része az Alsó-vár, a Krumlov jelképeként is ismert kerek toronnyal (Hrádek), amely a XIII. század második felében épült.

Ugyancsak az Alsó-várudvaron található a gazdag könyvtár és a levéltár. Ettől nyugatra építették a XIV. század első felében a Felső-várat, amelyet 1440 körül bővítettek ki. A két terület között helyezkedik el a régi rožmberki várhelytartóság, a reneszánsz lovarda, a barokk labdaterem (XVIII. sz.) és az ún. „Máselnice” (ld. a későbbiekben) eredetileg gótikus lépcsőtornya. Az alsó udvarból a várárkon keresztül átívelő híd vezet a Felső-várba (1574-75), amelynek épületei ma kétemeletesek, amit az 1748-49-es átépítésnek köszönhetünk. A Felső-vár épületeinek homlokzatát 1587-88-ból való falfreskók díszítik. A hátsó várudvarról jutunk el a Palást-hídhoz, a kastélyszínházhoz és a parkhoz.